Elég durva megtapasztalásom volt reggel, bár nem is tudom, miért döbbenek meg mindig, hiszen tudom, hogy sokkal több vagyunk, mint amit látunk, fogunk, hallunk, tapasztalunk…

Az történt ugyanis, hogy a középső fiam 2 hete „rátalált” egy könyvre, ami a tudatos, éber álmodásról ír, és leírja a technikát, ez miként működik, és hogyan lehet alkalmazni (Charlie Morley: Éber álmodás)

Ma, amikor reggelizett, szokásomhoz híven odaültem mellé míg evett, és közben beszélgettünk. Teljesen beszippantotta a könyv, tele van élménnyel, és ontja rám a megtapasztalásait. Megdöbbentette a felismerés, hogy az Egonk egy jéghegy csúcsa, ami kilóg a vízből, és mindaz, ami a víz alatt van, számunkra láthatatlan, és egyáltalán nem használjuk ezeket a képességeinket, minthogy nem is tudunk róla.
Épp arról beszélt, hogy a könyv szerint éltek régen olyan sámánok, akik képesek voltak a kollektív tudat segítségével átlépni mások álmába, és így segítettek az illetőnek a problémájában. Persze ahhoz, hogy mi ezt felfogjuk, pláne befogadjuk… ?? 😶
Annyira elhúzott az emberiség a racionalitás világába, hogy nehéz feldolgozni, milyen hatalma lehetne az embernek, ha minden képességét használná…

Elmesélte azt a felismerését is, hogy a mesékben is mennyi követendő „üzenet” van. És példaként említette, hogy pár napja megnézte a Magyar népmesék sorozatban azt, amikor a jólelkű mostohaleány útra kel, és útközben megszólítja a fa, egy szőlőtőke, kemence, egy kút, majd egy kutya, hogy tisztítsa meg. Persze jótett helyébe jót várjon… ígérték neki. Biztos ismeritek, a „Szorgalmas, és a rest lány” a címe.

Hanem ami ezután történt… Ugyanis míg mi a konyhában halkan beszélgettünk, a legkisebb fiam még az igazak álmát aludta a lakás túlsó felében, bezárt ajtók mögött. Olivér már elment dolgozni mikor Bendegúz felkelt, és kiment a konyhába magának reggelit készíteni. Persze mellé is odaültem, és ekkor nem akartam hinni a fülemnek. Mert amíg vajazta a szendvicsét, elkezdett fütyörészni… Hogy mit? A Magyar népmesék felvezető dallamát… 😮

Érdemes elgondolkozni ezen, milyen ereje van még az így kimondott szavaknak is, ilyen hatással vagyunk a körülöttünk élő emberek elméjére… Úgy, hogy ott sincs velünk, nem is hallja, mi több, mélyen alszik… Sokkal, sokkal több minden van a világban, mint amit képesek vagyunk felfogni… Érdemes tudatosan élni, és ezeket a saját fejlődésünkre felhasználni, beépíteni.
Egyébként pedig jótett helyébe jót várj, és aki nem hiszi, járjon utána… 🙃🙂